PAPP ILLÉS
/1880 – 1980/
Papp Illés 1880-ban született Tiszaörsön. Szülei Tiszaörsön a Kassai Káptalan földjén dolgoztak. Elemi iskolában Tiszaörsön járt.
Magas, délceg fiatalember volt! Balogh Lajos falutörténeti krónikájában 1969-ben ír Papp Illésről, cselédkönyvéből ismerteti a személyleírását:
Vallása: róm. kat.
Termete: magas
Arca: kerek
Szeme: kék
Szemöldöke: fekete
Haja: barna-fekete
Fogai: épek
Különös ismertetőjele: lábujjai összenőttek.
Papp Illés Balogh Lajosnak elsorolta az is, hogy a Tiszaörsön élő cselédek fizetése, járandósága (konvenció) miként alakult:
12 köbös rozs
5 köbös búza
5 köbös árpa
1200 négyszögöl kukoricaföld, mely területbe a veteményföld is beleszámított.
1899-ben besorozták a monarchia hadseregébe. Megkapta a kiképzést, majd a parancsnokai közölték vele, hogy a Burgba helyezik. Ott aztán különös kiképzésben részesült: etikett-és illemtant oktattak elméletben is és gyakorlatban is. Elsajátította a szuronyos és a botos támadás elleni védekezést.
A császár egyik testőre lett. Ha jött a felség, szalutálással kellett fogadni. Néhányszor a császár is szóba állt vele, kezet is fogtak. Habsburg Ottóval, mint kisgyermekkel időnként még játszadozott is. 12-24, vagy 24-48 órás volt a szolgálat. A császárt külföldi útjaira is elkísérte. Esztendőként egy hónapra jött haza szabadságra.
A császár halála után a testőrséget feloszlatták.
Alig ért haza Tiszaörsre, máris behívót kapott. Az orosz frontra került. Fogságba esett. Mint hadifoglyot, Szibériába vitték. Ott orosz parasztokhoz adták ki munkára. Annál a családnál, ahová került, mezőgazdasági munkát végzett.
Hat év után került haza szülőfalujába, Tiszaörsre. Itthon az uraság intézőként foglalkoztatta. 3 gyermekük született: 2 lány és egy fiú.
Túl a hetvenen, sőt a nyolcvanon is, szőlőjét, kertjét művelte. A szőlőjében volt egy kunyhó és abban egy asztal és egy dikó. Delente ott pihent egy keveset, de a környező szőlősgazdák gyakran felkeresték, s beszélgetésbe elegyedtek. Nagyon szeretett beszélgetni, s a gyerekek és felnőttek is szájtátva hallgatták a Papp Illés által megélt, átélt történeteket.
85 éves korában sérvvel műtötték. Még az orvosai is csodálkoztak, hogy milyen jó egészségi állapotban van Papp Illés.
Az akkori Vöröshadsereg úti (ma Örs vezér út) lakása előtt gyakran kiült a kispadra, s az arra járókkal is szívesen és örömmel elbeszélgetett.
A 60-as és a hetvenes években minden vasárnap délelőtt az idősebb férfiak elmentek Borsos Pista bácsihoz (Rózsa út vége), a falu borbélyához „beretválkozni”, hajat vágatni. Itt is nagy beszélgetések zajlottak. Egészen délig ott voltak. Természetesen Papp Illés is részt vett ezeken a beszélgetéseken.
Még 90 éves kora után is elsétált, mert fontosnak találta, hogy találkozzon a falu idősebb korú lakosaival és a „világ dolgairól” szót válthasson velük.
Nagyon várta a 100. születésnapját. Igaz, hogy már nagyon legyengült állapotban volt, de készült. Amikor megérkeztek a köszöntők: a rokonság, a falu vezetői, a tsz képviselői és az ünnepi köszöntőt adó gyermekek, felült betegágyában és mosolyogva hallgatta, figyelte őket, majd érdeklődött: kinek a gyermekei vagytok…
Az ünneplőkkel együtt koccintott, majd elénekelte kedves dalát: a Kék ne felejts kezdetű dalt.
Egy pár nappal a 100. születésnapja után halt meg.
A tiszaörsi köztemetőben nyugszik. Családja a 100 évet megélt Papp Illésnek síremléket állított.
Tiszaörs, 2011. május havában
Hajnal Imre
