ÍRÓK – KÖLTŐK TISZAÖRSRŐL
A MORZSÁK című írásom első részében a Tiszaörsön született, kicsi falunkból elindult festőket és fafaragót mutattam be. Művészetük bemutatásához mellékeltem festményeiket, és egyéb alkotásaikat. Ők az ecsetet, a vésőt használták eszközként.
Most olyan művészeket mutatok be, akik a szavak erejével fejezik ki gondolataikat. Ők is Tiszaörsről indultak. Itt éltek közöttünk, gyerekkorukat, sőt felnőtté válásukból is egy rövid időt itt töltöttek. Aztán az élet máshová sodorta őket. De nem felejtették el, honnan indultak: írásaikban visszaköszön a szülőfalujuk határa, jellegzetes épületei, a tiszaörsi emberek.
Lengyel Jolán és Nagy Zoltán nem hivatásos írók. Munkaidő után vetették papírra gondolataikat. Bizonyára először csak a maguk szórakoztatásukra, majd megmutatták a családnak. A biztató szavak erőt, hitet adtak, újabbnál újabb írások töltötték meg a füzeteket, a papírokat.
Nagy Zoltán írásai a lapokhoz is eljutottak. A szerkesztők jónak találták azokat, s meg is jelentették. Amikor összegyűlt annyi, hogy kiadhatók lettek, Nagy Zoltán kötetbe rendezte és saját költségen megjelentette írásait.
Tiszaörsön nagyon sok lakás könyvespolcán megtalálható a kis kötet, hiszen 1996-ban egy író-olvasó találkozó alkalmából többekhez eljutott, sőt a könyvtárban is hagyott belőle. Megtiszteltetésként fogadta a falu, hogy költői névként felvette a Tiszaörsi Nagy Zoltán nevet.
Zelenák Erzsébet így méltatja Nagy Zoltán kötetét:
„…A költő verseskötetében igaz gondolatokat jelenít meg, néha vidáman,olykor vidámnak tűnő, de keserű mellékízű szóképpel. Az igaz magyarságot féltve inti, hogy fejtsük a múltunk…,s bús jelenünkben megalapozzuk a jövőnket”.
Somfai István szerkesztő mondatai is simogatóak és értékesek:
„…Tiszaörsi Nagy Zoltán témáihoz széles körű érdeklődése, olvasottsága és tájékozottsága kiapadhatatlan forrást biztosít. Bár műveinek gondolatisága és eredetisége is figyelemre méltó, olvasóit mégis a magyar nyelv iránti szeretete, sőt rajongása ragadja meg. Nyelvi bravúrjai, leleményei tanulságosak, szórakoztatóak…”
Lengyel Jolán költő verseit a család rendezte kötetté és nyomtatta ki. Sajnos, Lengyel Jolán már nem lehet közöttünk, de versei olvasásával szorgalmas, példás élete megjelenik előttünk.
Örülök, hogy a Tiszaörsről indult írókat és költőket a MORZSÁK olvasóinak bemutathatom.
Tiszaörs, 2011. április közepén
Hajnal Imre