SZABÓ LAJOSNÉ (Lengyel Erzsébet) festőművészSzabó Lajosné (Lengyel Erzsébet) életútja, munkássága szorosan kapcsolódik BÉNYI ÁRPÁD festőművész személyéhez. Az 1951/52. tanévben Tiszaörsön tanított rajzott Bényi Árpád, akitől Lengyel Erzsébet elsajátíthatta a szabadkézi rajzolás és a vízfesték használatának alapelemeit.
Szabó Lajosné - Lengyel Erzsébet Tiszaörsön született 1938. július 2-án.
Édesapja asztalos volt.
Általános iskolai tanulmányait 1945- 53 között Tiszaörsön végezte, majd a Tiszafüredi Állami Kossuth Lajos Gimnázium következett. 1957-ben férjhez ment és Kunhegyesre költözött. Szolnokon, az Egészségügyi Szakiskolában tett képesítő vizsgát általános ápoló és asszisztens szakon. A kunhegyesi fogászati rendelőben dolgozott. Egy fiúgyermekük született, két felnőtt korú unokája van. Kunhegyesről Tiszaroffra költöztek, ahol szintén a fogászaton dolgozott nyugdíjazásáig.
Festményeihez a témát gyakorta a Tisza folyó közelsége adta, de a természet szépsége is megragadta. Szívesen fest tájképeket, csendéletet, portrékat.
Vallja, hogy a festészetet nem is kellene tanítani, mindenki egyéni ízlése stílusa, színérzéke szerint műveli.
Hitvallása: a természet a legjobb mester a festészet terén!
”…a festészet olyan, mint a biliárd játék, mindig a földön kell állni, a valóság talaján…” /Szinyei Merse Pál/
Festményei Magyarországom kívül eljutottak Észak-Amerikába, Kanadába,és az Egyesült Államokba is. Képeit kiállították Tiszaroffon, Kunhegyesen /két alakalommal/, Tiszagyendán, Tiszaigaron és Tiszaörsön.
Tehetségét unokája, ifj. Szabó Lajos /1987./ örökölte, aki már művészeti munkájával több pályadíjat kapott és több kiállítása is volt.
Szabó Lajosné - Lengyel Erzsébet jelenleg is festeget, számára a festészet ad éltető erőt.
2010. december 7.
Hajnal Imre
