Tiszaörsön Balkay Pál festményeit csak az iskolában, az emlékfalon elhelyezett fotók segítségével láthatjuk, bár a tiszaörsiek sokszor utaznak Tiszafüredre, ahol a katolikus templomban Balkay oltárképében gyönyörködhetnek.
A település iskolájából a több mint 260 év alatt bizonyára sok tehetséges, kézügyességgel megáldott tanuló került ki, de vannak olyanok, akik olyan magas szinten rajzolnak, festenek, készítették, készítik a szobraikat, a fából csodálatos munkákat alkottak, alkotnak. Joggal nevezhetjük őket Balkay Pál követőinek.
A továbbiakban ezeket a Tiszaörsről indult művészeket mutatom be.
Az első:
BAKOS ZSÓKA
Tanár - festőművész
BAKOS ZSÓKA 1935.március 26-án, Tiszaörsön született.
Általános iskolai tanulmányait Tiszaörsön végezte, majd a Jászberényi Tanítóképzőben képesítőzött, szerzett tanítói oklevelet. Az Egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán nyilvánították tanárnak. A Budapesti Képzőművészeti Főiskola következett, ahol a felsőfokú rajz mesterévé avatták.
Festői ismereteit folyamatosan gyarapította, a művésztelepeken csiszolta tehetségét.
Veszprém, Balatonfüred, Gyula, a Dunakanyar ezek a műhelyek, ahonnan hazakerülve csodálatosabbnál csodálatosabb munkái készültek, amit szülőfalujában, Tiszaörsön háromszor is megcsodált a közönség, de Budapesten, Karcagon és Szigligeten is megismerhették Bakos Zsóka képanyagát.
Festményeit Tiszaörsön az iskolában, a polgármesteri hivatalban, a közművelődési intézményben helyeztük el. De szerte az országban találhatók, így Tiszafüreden, Kunhegyesen, Kenderesen, Hevesen, Tiszacsegén, Balatonfüreden, Révfülöpön, Budapesten, Szigligeten. De festményei eljutottak Németországba és az USA-ba is, Dallasba.
Tanítói-tanári pályafutása:
Tiszafüreden 10 évig tanító
Budapesten az I. ker. Krisztina téri iskolában rajz-földrajz szakos tanár, nyugdíjazásáig.
Festményei:
Bakos Zsóka: Tiszaörs főtere a templommal
Bakos Zsóka: Tiszaörs főtere télen
Bakos Zsóka: Gerberák
http://kepkezelo.com/images/g3c55v9rvac1zz6q68l.jpg
Bakos Zsóka: A tiszaörsi iskola
Bakos Zsóka: A tiszaörsi kápolna
Bakos Zsóka: Szigliget
Bakos Zsóka: Szobavirág
Bakos Zsóka: Vihar
Bakos Zsóka: Arborétum
Bakos Zsóka: Mezei virágok
Bakos Zsóka: Gémeskút
...Minden emberre nagy hatással van az a közeg, amiben felnő, értelme kinyílik és megtapasztalja a világ sokszínűségét. Szerencsés esetben szép emlékképeket, érzéseket őrizhetünk meg régi emlékeinkből. A művészek még fokozottabban élik meg, ezeket az emlékeket, régi pillanatok nyomait, s rögzítik is, ki térben , ki síkban.
Így teszi Bakos Zsóka művésznő is, kinek alkotásait szemlélve láthatjuk, mennyire fogékony az alföldi táj iránt. Ez nem véletlen, hiszen Tiszaörshöz kötődik, régi szálak fűzik ehhez a kis alföldi falucskához.
Tájképein megörökítette a tiszaörsi templomot, kápolnát, utcarészleteket. Ezek tényleg a falu leglátványosabb pontjai. Színhasználata egyedi, képeit megpillantva tudható, ő az alkotójuk. Pasztelles árnyalatú színeket használ, főleg a sárga, narancs, zöld, barna dominál képein, no meg az ég kékje. Alkotásain előnyben részesíti az őszi és a téli hangulatot, ha csak a tiszaörsi tájképeire gondolunk, de a hortobágyi, a szigligeti s az arborétumot ábrázoló művei is ezeket a kései évszakokat idézik. Realisztikus, romantikus jegyeket egyaránt őriznek képei. Az arborétumot bemutató képein pointillistákat utánzó technikát figyelhetünk meg.
Tájképei közül egyedi a vihar élményét rögzítő Vihar a pusztán című alkotás. Az Alföldön élő ember számára nagy jelentősséggel bírnak a viharok, a villámok, melyek a horizontig érnek csodálatos és félelmet gerjesztő hatásúak egyben. A képen a felhők tornyosulása kap nagy hangsúlyt, melyek szintén impozánsak. Másik különleges képe a Tanyavilág télen, mely a legromantikusabb kisugárzású talán. A Hold bevilágítja, és melegséggel árasztja el a hidegbe burkolózó pici tanyákat magába foglaló világot. A képen a kék sokszínűsége keveredik a fehérekkel, ”hidegsárgákkal”.
A táj megörökítése mellett szeretettel nyúl a virágokhoz is, virágcsendéletek formájában. A Mezei virágok inkább sematizálóbb ábrázolást követ, míg a Gerberák és a Napraforgók érzelemdúsabb, szabadabb kifejezést sejtetnek, mind a formavilágot, mind a színhasználatot tekintve.
Akik, ezeket a tájakat ismerik, emlékeik hasonlóak az alkotóéhoz, azokban biztosan szívetmelengető érzéseket indítanak el a művek. Akik pedig nem ismerik az Alföldet, azok remélhetőleg vágynak felkutatni azt. /Keresztyénné Nagy Marianna rajztanár/
Így teszi Bakos Zsóka művésznő is, kinek alkotásait szemlélve láthatjuk, mennyire fogékony az alföldi táj iránt. Ez nem véletlen, hiszen Tiszaörshöz kötődik, régi szálak fűzik ehhez a kis alföldi falucskához.
Tájképein megörökítette a tiszaörsi templomot, kápolnát, utcarészleteket. Ezek tényleg a falu leglátványosabb pontjai. Színhasználata egyedi, képeit megpillantva tudható, ő az alkotójuk. Pasztelles árnyalatú színeket használ, főleg a sárga, narancs, zöld, barna dominál képein, no meg az ég kékje. Alkotásain előnyben részesíti az őszi és a téli hangulatot, ha csak a tiszaörsi tájképeire gondolunk, de a hortobágyi, a szigligeti s az arborétumot ábrázoló művei is ezeket a kései évszakokat idézik. Realisztikus, romantikus jegyeket egyaránt őriznek képei. Az arborétumot bemutató képein pointillistákat utánzó technikát figyelhetünk meg.
Tájképei közül egyedi a vihar élményét rögzítő Vihar a pusztán című alkotás. Az Alföldön élő ember számára nagy jelentősséggel bírnak a viharok, a villámok, melyek a horizontig érnek csodálatos és félelmet gerjesztő hatásúak egyben. A képen a felhők tornyosulása kap nagy hangsúlyt, melyek szintén impozánsak. Másik különleges képe a Tanyavilág télen, mely a legromantikusabb kisugárzású talán. A Hold bevilágítja, és melegséggel árasztja el a hidegbe burkolózó pici tanyákat magába foglaló világot. A képen a kék sokszínűsége keveredik a fehérekkel, ”hidegsárgákkal”.
A táj megörökítése mellett szeretettel nyúl a virágokhoz is, virágcsendéletek formájában. A Mezei virágok inkább sematizálóbb ábrázolást követ, míg a Gerberák és a Napraforgók érzelemdúsabb, szabadabb kifejezést sejtetnek, mind a formavilágot, mind a színhasználatot tekintve.
Akik, ezeket a tájakat ismerik, emlékeik hasonlóak az alkotóéhoz, azokban biztosan szívetmelengető érzéseket indítanak el a művek. Akik pedig nem ismerik az Alföldet, azok remélhetőleg vágynak felkutatni azt. /Keresztyénné Nagy Marianna rajztanár/
2010. november 30.
Hajnal Imre
