Tiszaörs egykori tanítói I. rész
A tiszaörsi iskola működésének 265 éve alatt nagyon sok tanító, tanár tanította a tiszaörsi gyerekeket. Horváth Pál tanár kollegám a 250 éves a tiszaörsi oktatás című tanulmányában bemutatta azokat a volt falusi tanítókat, akikről 1996-ban anyagot tudott gyűjteni, majd 10 évvel később oktatástörténeti kiállítást rendezett. Tanulmányát kibővítette. Minden érdeklődő a neten is olvashatja Horváth tanár úr munkáját.
Helytörténeti kutatásaim során a tiszaörsi oktatás történetével kapcsolatban új, eddig nem publikált részletekre bukkantam, s most ezt szeretném megosztani a jelen- és az utókor érdeklődő olvasóival. Tiszaörs egykori tanítói közül azokat mutatom be, akik nem szerepelnek Horváth Pál munkájában, vagy csak alig pár mondatot szentelt tiszaörsi munkásságuknak.
A ma élő tiszaörsiek hallomás vagy személyes ismeretségük alapján mindig becsülték, tisztelték az oktatásügy tiszaörsi lámpásait.
A jó tanítóról alkotott képük egybeesik a netről vett idézettel:
„A jó tanár egész életen át ható példát ad, egy olyan új világot nyit meg emberségben és tudásban, amelyet a diák soha el nem felejt. De milyen is a jó tanár? Ezt próbálom meg körbejárni ebben az írásomban.
A jó tanár már elfogadta saját magát. Személyes, egész életével tanít és nevel. A jó tanár nem elzártan él a tanítványaitól, élete egy nyitott könyv. A jó tanár szemléletet ad, az ismeretek összefüggéseit, az ismerethálózat felépítését mutatja meg. A jó tanár koherens, integráns és hiteles értékmintát jelent.
A jó tanár nyitott és a diákkal együtt tanul. Érzéke van a különlegesre, mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid. Kifogyhatatlan annak a szeretethálózatnak az építésében, amely a diákjainak nyit új és új utakat. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás egysége. E kettősség egyidejű betöltésével válik olyan kulturálisan domináns személyiséggé, aki formálja a köré szerveződők közösségét.”
Anyaggyűjtésem folyamán a Heves Megyei Levéltárban, az Alispáni jelentések tanulmányozásakor találkoztam három egykori tanító nevével.
A három tanító egyike: ERDÉLYI FERENC
Erdélyi Ferenc kántortanító
Az 1897. évről szóló Alispáni jelentésben a következőket jegyezték be Tiszaörssel kapcsolatban:
„Tiszaörsön a gazdasági ismétlő iskola az 1897/98-as tanévben nyílt meg, római katholikus jelleggel, Tiszaörs székhellyel Plank József, Erdélyi Ferenc tanfolyamot végzett tanítókkal, és Szalay Anna tanítónőkkel.”
Ugyanitt olvasható:
„a tiszaörsi római katholikus iskolánál községi költségen új tanosztály állíttatott.”
A nyitó képen bemutatott, az 1893-ban megkezdett Lajda kocsma helyén épülő iskolát Tiszaörs akkori gyermekei 1896. őszén vették birtokukba.
Erről az alispán így számol be a jelentésében:
„…egészen új iskolák épültek Tisza-Eörsön három tanosztállyal.”
Egészen biztos, hogy az új iskola első tanítói Plank József, Szalay Anna és Erdélyi Ferenc voltak, de ők még a „régi” tiszaörsi iskolában is tanítottak, ami a tiszaörsiekben megmaradt emlék szerint a mai művelődési ház területén lehetett.
Plank Józsefről nem maradtak meg írásos emlékek. Az egykori, eredeti iskolai dokumentumokon kézírása látható. /Iskolai anyakönyvek/. Szalai Anna tanítónőről Horváth Pál tanulmányában, Akik Tiszaörsön tanítottak c. fejezetben ennyi olvasható:
„…1919 és 1926 között Koháry István kántortanító volt 2-3 évig. II. osztály: 1 évig Szalay Anna, majd Hosszúné Kuglics Erzsébet, aki a III. osztályt is tanította 1926-ig.” Pontosított adat kerül tehát most a tanulmányomba: Szalay Anna az alispáni jelentés szerint már 1897-ben Tisza-Ersön tanított.
De most térjünk vissza Erdélyi Ferencre! Erdélyi Ferenc kántortanító 1868. október 5-én született Erdélyben, Csíkzsögöd nevű településen. Tanítói oklevelét Kassán szerezte. Eredeti neve VASZI Ferenc volt. A Vaszi név bizonyára sokaknak ismerősen cseng, Vaszi Viktor az ismert zeneszerző, karmester unokatestvére volt.
Az ERDÉLYI név felvételére szülőföldjének, Erdélynek a szeretete vezette. Erdélyi Ferenc először Csíksomlyón, majd Kőtelek községben folytatta tanítói pályáját. A Tisza menti kis településen 1890-94 között dolgozott.
Törcsváry Tivadar egykori tiszaörsi plébános /1887-1917/ idején került Tiszaörsre 1894-ben. Tiszaörsön – mint akkoriban minden katolikusok lakta kis településen – a plébános volt az iskola igazgatója. Törcsváry plébánosnak a főegyházmegye helyettes tanfelügyelői megbízatást adott. /1/
Az iskola munkáját az iskolaszék segítette, melynek tagjai helybeliek voltak. Az elnöki feladatokat a plébános látta el. Az iskolaszék 10 tagja között volt a falu jegyzője és a kántortanító. Bizonyára az iskolaszéknek nagy szerepe volt abban, hogy Erdélyi Ferenc elnyerte a tiszaörsi kántortanítói állást.
Tiszaörsre már családjával érkezett. A tiszaörsi iskola régi dokumentumaiban megtaláltam gyermekei adatait, mert itt jártak iskolába. Emília 1888. október 1-jén, Tiszaörsön látta meg a napvilágot. Második gyermekként Ernő - újévi ajándékként érkezett a családba. Csíksomlyón született 1890. január elsején. A két gyermekről és a szülőkről 1900-ban Kunhegyesen készült egy családi fénykép.
Árpád 1895. szeptember 28-án született Kőtelken. Paula 1902. december 18-án érkezett a családba. A 6 tagú család a régi iskola /feltehetően a mostani művelődési ház helyén/ lévő tanítói lakásban lakhatott, ugyanis az új iskola csak 1896. őszére készült el, a kántorház építése /orvosi rendelő mellett/ 1896. végére fejeződött be. Vélhetően a kántorház első lakói az Erdélyi család tagjai lehettek.
Horváth Pál iskolatörténeti tanulmányában megemlíti, hogy 1910-től lakótársa is lett a családnak, a jövendő vő lesz a társbérlő, de erről majd más fejezetben számolok be.
Erdélyi Ferenc felesége – Berzeviczy Paula – korán /1919./ elhalálozott. Erről Horváth Béláné – Erdélyi Paula életrajzában így ír:
„Másfél éves koromban - öcsém születésekor – anyám olyan súlyos betegséget kapott, hogy az orvosok lemondtak életéről.”
Erdélyi Ferenc feleségét Tiszaörsön, a Kápolnás temetőben temették el. A sírban nyugszik még Hosszú Jánosné - Kuglics Erzsébet tanítónő, Erdélyi Paula kereszt- és nevelőanyja /1866- 1931/, valamint Horváth Józsefné /Horváth Béla igazgató-tanító, Tatyi bácsi édesanyja./ /2/
Erdélyi Ferencre /Plank Józseffel együtt/ - a már említett alispáni jelentés szerint - a gazdasági ismétlő iskolában is feladat várt. /Szalai Anna tanítónő a konyhakerti ismereteket tanította tavasztól őszig, a téli időszakban pedig a kézimunkázásra oktatta a lányokat/ /4/
Az iskola gyakorlókertjében, a faiskolában tanulták meg a tiszaörsi gyermekek a kertészeti munkát. A mostani tiszaörsi idős emberek, nagyszüleiktől, szüleiktől úgy hallották, hogy az egykori faiskola a 34-es út mellett – ifj. Nagy József házánál, a szőlőskertek irányában volt. Erdélyi Ferenc legtöbbször az első osztályt tanította. Az elsősök száma 1894-ben, Tiszaörsre kerülésekor 126 fő volt, de Szalai Annának sem jutott kevesebb tanuló, ő a második osztályban 124 gyermeket pallérozott. Az ismétlő osztályokban a három tanító 102 tanulót oktatott gazdasági ismeretekre. Mint kántor, az iskolaszékben a jegyzői feladatokat is ellátta. /3/ A miséken, a temetéseken segítette a plébános munkáját. Erdélyi Ferenc saját maga is írt egyházi énekeket, halotti búcsúztatókat.
Erdélyi Ferenc gyermekei a tiszaörsi iskolában kezdték tanulmányaikat. Szűkös anyagi lehetőségük miatt nem ment az könnyen. /Az 1899-es Alispáni jelentés azt említi, hogy a tanítók fizetését évi 400 Ft-ig egészítették ki. /A tanítói fizetésen kívül még a kántorföld műveléséből származott jövedelme a kántortanítónak. /4/ /De erről majd Erdélyi Paula életútjának bemutatásakor közlök adatokat./
Erdélyi Ferenc kántortanító szervezetét cukorbetegsége legyengítette. 1919-ig tanított. Családja Budapestre vitte kórházi kezelésre. Ott is halt meg, 1922. március 22-én. A Rákoskereszttúri temetőben nyugszik. /2/
Felhasznált irodalom:
1. Horváth Pál: 250 éves tiszaörsi oktatás
2. Horváth Pál: 260 éves a tiszaörsi oktatás /kiállítási anyag/
3. Tiszaörs - Tanulmányok a falu múltjából.
Szabó Antal: Fejezetek Tiszaörs oktatástörténetéből 1919-ig
4. HMLT: Alispáni jelentések 1894-99. között
5. Fotók /saját felvétel, kiállítási anyagból másolatok./
Tiszaörs, 2011. október közepén
Hajnal Imre
