A tiszaörsi oktatással kapcsolatos első írásos feljegyzések 1746-ban keletkeztek. Az eltelt 265 év során a kor szellemének megfelelően alakult az oktatás tartalma. Tiszaörs történetének megírására többen is vállalkoztak, s természetesen mindegyikük érintette a népoktatást.
Balogh Lajos az első helytörténész, aki vállalkozott Tiszaörs történetének megírására, s ebben egy pár mondatban említi az oktatást is. Alapul Heves vármegye történetének 1936-os, Tiszaörsre vonatkozó adatait használja fel.
Kerekné Zám Edina szakdolgozatában vállalkozik a Tiszaörsi oktatás történetének megírására. Kutatása során szegényes anyagot talál a helyi plébánián. (Ágfay Antal plébános a Tiszaörsi egyház története c. könyvében szól a helyi plébánia iratainak sorsáról).
Horváth Pál tanár a Tiszaörsi oktatás 250. évfordulója alkalmából kiegészíti a Kerekné Zám Edina tanulmányát, újabb dokumentumok alapján bővíti a helyi oktatás krónikáját. A krónikába beleszövi az egykori pedagógusokról megmaradt visszaemlékezéseket. A 20. századból visszamaradt fotókkal színesíti írását.
A 260. évfordulóra Horváth Pál összeállít egy oktatástörténeti kiállítást. Hatalmas munka! CD-re viszi, felkerül a netre is az írás és a képanyag, egy díszes album pedig a helyi könyvtárba kerül, mely tartalmazza a Horváth Pál tanár úr által elkészített anyagot.
Kerekné Zám Edina és Horváth Pál írásainak elkészítésében a háttérben én is részese lehettem, szerény ismereteimet megosztottam velük.
Tiszaörs történetének kutatása folyamán különösen érdekelt az oktatás története. Most, a 19. század tiszaörsi oktatásával kapcsolatos régi, eredeti dokumentumokhoz jutottam egy Tiszaörsről Kaposvárra elszármazott személy segítségével, s ennek a dokumentumnak a felhasználásával és a hozzá kapcsolódó kutatásaimmal kiegészítve bővítem az eddigi ismereteket.
Bizonyára a 19. század első felében működő iskolák egykori tanítóihoz is eljutott a Bezerédi Amália által írt kötet, melynek az írónő a Flóri könyve címet adta. (1839.) Ennek egyik versikéjét biztosan Tiszaörsön is naponta elmondhatták az iskolában az egykori örsi gyerekek.
Íme a vers!
„Először ha felkelek.
Hálát adok Istennek;
Szülőimet azonban
Megköszöntöm nyájasan.
És megmosdom azután,
A mint illik, szép tisztán
Megfésülöm hajamat,
Csinosítom magamat!
Úgy örömest nézel rám,
Ha tiszta testem, ruhám.
Csak a ki felöltözött,
Jelenjen meg más előtt.
Felöltözve ha ettem
reggelit, s megköszöntem,
Oskolába kell mennem;
Én ezt örömest teszem.
Tanulok ott szívesen
S haza jövök csendesen;
Nem állok meg az utczán,
Nem nézek minden után;
Nem kiáltok s csevegek,
rossz gyermekkel nem megyek;
Mert roszat tanulhatnék,
Én is aztán rosz lennék,
Otthon csendes s jó vagyok,
Anyámnak szót fogadok;
Soha sem veszekedem;
Testvérimet szeretem.
Ha szülőimmel nyugszunk,
Beszélem, mit tanultunk;
Szivből ezek örülnek,
S engemet mind szeretnek.
A falusi kisiskolák történetében, így Tiszaörsön is jelentős szerepet játszott az egyház. Az egyház arra törekedett, hogy minden faluban – a templom mellett – iskola legyen.
Oktatástörténeti kutatásaim folyamán nem tudtam teljes bizonyossággal megtalálni azt a helyszínt, ahol a 18. és a 19. század tiszaörsi iskolái működtek.
A tiszaörsiek egykori, őseiktől származó, megmaradt emlékeire támaszkodom, amikor leírom, hogy Tiszaörs egykori iskolái a mostani művelődési ház telkén, az un Epreskertben lehettek. A mostani Hősök terén 30 egynéhány éve épült ABC áruház, községháza építésekor annak közvetlen szomszédságában laktam (a kántorházban), a földmunkák folyamán előkerült maradványok arra utaltak, hogy egykor ott valamilyen épület állott.
Márpedig az írásos dokumentumok emlékeztetnek: A 18. században Eszterházy Károly egri püspök (1725-1799.) szívén viselte a népiskolai oktatást, egy sor iskolaházat építtetett, köztük Tiszaörsön is.
Mindez 1785-ben történt. Eszterházy püspök felépíttette a 2 szobás iskolát, melynek egyike tanítói lakásként, a másik tanteremként szolgált.
A következő dátum 1843-hoz kapcsolódik. A kassai káptalan új iskolát építtet Tiszaörsön, mert a falu lakossága, a gyerekek magas száma miatt erre Örsön szükség van.
Az oktatás irányítói az egyházzal karöltve mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek iskolába járjanak. A 6-12 éves gyermekek számára kötelezővé tették az alsó elemi iskola két osztályának elvégzését. Erről a helyi plébánosoknak jelentést kellett írni az érsekségre és az érsekség a helyszínen is ellenőrzést tartott. Két ilyen, eddig elveszettnek hitt dokumentum alapján mutatom be az egykori tiszaörsi iskolát.
Az egyik jelentést Simonyi József, Tiszaörs egykori plébánosa 1831. április 27-én készítette. Simonyi József 1827. szeptemberétől 1850. októberéig volt Tiszaörsön plébános.
A jelentés latin nyelven íródott, de a dokumentumnyújtó és az én szerény latintudásom alapján a lényegét összefoglalom.
Íme az eredeti jelentés:
A jelentés lényege:
Tiszaörsön 104 fiú és 106 leány iskolaköteles. Ebből a jelentés készítésekor 72 fiú és 32 lány járt iskolába. A 210 iskolaköteles tanulóból tehát 105 tanuló jelent csak meg.
Az egykori jelentések beszámolnak arról, hogy a sok iskolai hiányzás oka: a gyermekeknek nincs megfelelő téli ruházata, nyáron pedig a mezei munkák miatt nem jártak iskolába. (A jelentés bemutatja a plébániához tartozó Tiszaigar, Szentimre és Szentgyörgy adatait is!)
A másik dokumentum egy helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvet tartalmaz. A jelentést nem akárki készítette:
Pajer Antal papköltő, (1817-1881) Tiszafüred plébánosa kapott az érsektől tanfelügyelői megbízást.
Egerben, Gyöngyösön tanult. 1835-től egri kispap, az irodalmi kör egyik vezetője volt. 1842-ben szentelték pappá. A Heves megyei alispán házában nevelő, majd füzesabonyi káplán volt. 1844-től egri főszékesegyházi hitszónok, a tanítóképző tanára volt. 1848-tól tiszabábolnai, tiszafüredi, 1862-től jászapáti plébános volt. 1955-től esperes volt. 1865-től apát lett. Gyógykezelés céljából utazott Budapestre, ahol meghalt.
Vallásos költeményeket és elbeszéléseket írt; számos folyóirat, almanach munkatársa volt.
Tehát Pajer Antal kapott megbízást, hogy az Örsön működő működéséről a helyszínen szerezzen információkat. Pajer Antal 1856. februárjában jelent meg a tiszaörsi iskolában, a jelentését írásban 1856. májusában rögzítette.
Íme a látogatásról készített írásos beszámoló:
Az értesítvényből megtudjuk, hogy az igazgató Kanizsay Károly plébános, aki egyben hittanító is. Ebben a munkájába segíti Joendovics József káplán. (Ágfay atya Zsendovicsként írja a káplán nevét, aki 1856. májusától októberig szolgált Örsön!) Pajer a káplán munkáját jónak minősíti.
A tanító Ray Lajos, (aki 1816. június 11-én született és 1873. július 11-én halt meg és Tiszaörsön van eltemetve - bizonyára a régi temetőben, mely a mai Dózsa és Aradi út közötti területen volt abban az időben, ahol most családi házak állnak), Pájer szerint meglehetősen jól tanít. Ray Lajos képezdét végzett, rethorikát tanít, és kántori feladatokat is ellát.
Az információt Becskereki Lászlótól (Budapest) kaptuk, akinek Tiszaörs egykori kántortanítója üknagyapjának a testvére volt.
A segédtanító Gulyás László, 22 éves. Példásnak minősíti Pájer Gulyás munkáját. Gulyás László magyart és latint tanít, képezdét nem végzett, segédkántor.
Az iskola gondnoka Lengyel István templombíró. Az algondnok Varga József.
Pajer Antal felügyelő számadatokat is közöl az 1856. év I. félévéről:
A tiszaörsi iskolának 223 tanulója van, ebből 123 fiú, 110 leány. Bemutatja, hogy az iskolába járók közül mennyien tanulnak Hittant a Bibliából, s egyéb tárgyakat. Megtudjuk azt is, hogy 15 tanul könyvetlen. (nincs tankönyve). Az oktatott tantárgyak: Hittudomány, Biblia története, Egyházi szertartások, magyar, éneklés.
Pajer Antal megemlíti, hogy a tanítás kezdete a félév folyamán 1855. szept. 3., az első félév vége 1856. február 21. A tanítás sikerét k ö z é p s z e r ű minősítéssel értékeli.
(Pajer a tiszaigari iskolát is meglátogatta, az értesítmény második részében adatait láthatjuk!)
És íme Pajer tanfelügyelő és Kanizsay plébános aláírása:
A 19. században még történtek Tiszaörsön további iskolaépítések, mert a tanulók száma a községben igen magas volt (337 tanköteles), ezért 1884-ben kétosztályos katolikus elemi népiskola épült. (Az Epreskertben!)
1896-ban pedig átadták az egykori Lajda korcsma telkén épült új, három tantermes iskolát, mely a mai napig a mostani tiszaörsi iskola többi épületével együtt szolgálja a tiszaörsi oktatás ügyét.
Felhasznált irodalom:
1. Alispáni jelentés 1887. Heves Megyei Levéltár
2. Ágfay Antal: Tiszaörs egyházának története Tiszaörs, 1990.
3. Pájer Antal és Simonyi József plébánosok jelentése- Tiszaörsről elszármazott gyűjtő anyaga.
4. Becskereki László Budapest írásbeli közlése Ray Lajos kántortanítóról.
5. Horváth Pál oktatástörténeti kiállítás anyaga /260.évfordulóra/
Tiszaörs, 2011. Szent Mihály havában.
Hajnal Imre
