A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni.

Egyes történészeink (Győrffy György) és régészeink ( Szabó János Győző ) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X. században az Árpádok (esetleg Árpád törzsének) uralmi körzetéhet tartozott.

Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte.

Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Ezzel közigazgatásilag is átkerül Heves megyéhez.

1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi.

1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő.

1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban.

A török terjeszkedése folytán Pest megyéből menekült nemesek is betelepedtek az üres lakóházakba. A lakosság erre az időre református lett.

1570-es években elpusztult, majd a XVIII. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz.

1703-ban lakott puszta 16 családdal. Községgé akkoriban nem szerveződött. 1719-1721 között szállják meg református lakosok, akik Szabolcs megyéből telepedtek át.

1805-től a régi egri püspökségből kialakították a kassai és szatmári püspökséget, Tiszaörs a kassai káptalan birtokává lett. Ez a XIX. század első évtizedeiben bérbe adta a falut Vida Lászlónak, majd 1812 után saját kezelésben használta.

A szabadságharc alatt nagyszámú honvédsereg állomásozott a községben. A móri csata után Perczel lovaskatonái voltak elszállásolva Tiszaörs házainál.

1876 évben Heves megye tiszafüredi járásához nyer besorolást, ahová 1950-ig tartozott, ekkor Szolnok megyéhez csatolták.

Az Első Világháborúban 54 tiszaörsi lakos esett el különféle harctereken.

1932-ben bevezették a községbe a villanyt, a teljes villamosítás azonban csak 1961-1965 között következett be.

1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettek ki.