30 Éves a Tiszaörsi Művelődési Ház

  • Nyomtatás

Hajnal Imre

30 Éves a Tiszaörsi Művelődési Ház

GONDOLATAIM  A TISZAÖRSI ÚJ MŰVELŐDÉSI HÁZ MEGÉPÍTÉSE ELŐTTI IDŐKRŐL, VALAMINT AZ 1987. UTÁNI IDŐSZAKRÓL.

 

 

Az 1987. szeptember 25-én átadott új művelődési ház helyén az 1930-as évek elején megépült Népház állt.

Anyaggyűjtésem során kezembe került a Tiszaörsi Népház 1931-ben készült Kezelési Szabályzata, melyet az akkori minisztérium a 70.173/1932. VI.1. sz. engedélyével, Mayer államtitkár aláírásával jóváhagyott. /Magyar Királyi Földmívelődésügyi Minisztérium/

A dokumentumból megtudjuk, hogy a Népház olyan rendeltetéssel épült, hogy biztosítsa a község lakossága társadalmi és szellemi életének, gazdasági haladásának fejlődését, és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, mely az ismertetett célt szolgálja.

A Népház irányítása felett kizárólagos joggal 5 Tiszaörsön működő egyesület rendelkezett, méghozzá egyenlő arányban. Az így megalakult Választmányba az 5 egyesület 3-3 tagot küld:

Az egyesületek:

A Keresztyén Kisgazdakör Mikula Mátyás elnök

Az Önkéntes Tűzoltótestület Óváry Endre főparancsnok

A Dalárda Egyesület karnagya

A Mária Kong. és Imatárs. praeese Mikula Mátyás

A Levente Egyesület főoktatója: Vitéz Horváth Béla vezetésével

A Választmány elnökséget hozott létre, melynek tagjai: az elnök, a gondnok, a jegyző és az ellenőr.

A Népház könyvtárat is működtetett.

A Népházban bármilyen Tiszaörsön működő szervezet rendezvényt tarthatot., Ha a rendezvény bevételes, annak meghatározott százalékát a Népház pénztárába a rendezvény után be kellett fizetni.

A Kezelési Szabályzat szigorú Házirendet készített.

A Népházban a sok-sok bálon kívül a selyemhernyó tenyésztéssel, a salétromfőzéssel, a mezőgazdasággal kapcsolatos előadásokra emlékeznek a ma is élő idősebb emberek.A Népház a tanácsi rendszer megalakulásáig, 1949/50-ig működött ebben az irányítási formában.

A Tiszaörsi Községi Elöljáróság 1944-49. évi iratai szerint a Népházban 1945 után Mozi is volt. / 533/1945. községi elöljárósági iratok, JNKSZ Megyei levéltárban!/

A Mozi Tisza Mozi néven üzemelt, a vezetője Zám Flórián, a gépkezelő Sági Zoltán.

A Mozi üzemeltetését 1947-ben átvette a Tiszaörsön megalakult Fölmíveszövetkezet.

1950-től a Népház a Tiszaörsi Községi Tanács irányítása alá kerül, a mozi is itt működött. A Népház elnevezést felváltotta a Kultúrház intézménynév. A kultúrház vezetői egészen az 1970-es évek elejéig mindig tiszteletdíjas pedagógusokra bízták, többek között Turán Béláné, Horváth Béláné, Czövek László, Kiss Zsigmond.

A Népház, majd a kultúrotthon épülete az idők folyamán elhasználódott. A tanács vezetői kevés anyagi forrást biztosítottak a karbantartásra.

A klubkönyvtár épületét az 1970-es évek elején újították fel, de a nagyteremben, ami moziként is működött, maradt az olajos padló, az egy sorban, egymáshoz csatolt széksorokkal.

Ebben az időszakban került az ezentúl Klubkönyvtár intézménynéven működtetett intézmény élére függetlenített vezető.

A felújításkor csak a legszükségesebb munkálatokat végezték el, s nem telt el egy-két év, máris hámlott a vakolat, a mennyezetről potyogott a mész, a színpad padlózata elkorhadt, az űrgödrös WC használhatatlanná vált, a tetőt megbontotta szél, a létesítmény kerítése is tönkrement.

A község vezető keresték a megoldási lehetőségeket.

Az általános iskola tornaterem nélkül működött, s abban az időben a megyei iskolák úgy jutottak tornaszobához, hogy a művelődési intézmények nagytermeit átengedték az iskolai sport foglakozások megtartására.

Helyi anyagi forrásból és megyei pénzügyi támogatással megkezdődhetett Tiszaörsön is az átalakítás

Kiszerelték a mozi terméből a széksorokat, melyeket már a csavarok tartottak össze, felszedték az olajos padlót, betonaljzatot raktak le, mely pvc burkolatot kapott.

A festés-mázolás után a nagyterem bal oldalára bordásfalak kerültek.

A nagyterembe újonnan vásárolt székek a színpadra kerültek, a legszükségesebb tornaszerek társaságában.

Az amúgy délelőtti és délutáni kihasználatlanság miatt a nappali órákban a nagyterem tornaszobaként működött, az esti órákban pedig pingpongozó, sakkozó fiatalokkal telt meg.

Egy klubszoba is rendelkezésre állt, amit bizonyos félreértések miatt KISZ-szobaként emlegettek / a KISZ kisajátította!/, pedig kisebb társas rendezvények ott is elfértek volna.

A mozivetítések és szórakoztató rendezvények idejére átrendezték a nagytermet a rendezvény jellegének megfelelően.

A kettős hasznosítású tornaszobáról és moziról, illetve nagytermi rendezvényi helyszínről a működtetés idején derültek ki a hiányosságok. Nem volt az épületben kiépített vízvezetékrendszer, a torna és egyéb sportfoglalkozások résztvevői nem tudtak mosakodni, nem volt öltöző, az izzadtságszagot az amúgy is nedves vályogépület magába szívta, a szellőztetés sem oldotta meg ezt a problémát.

A labdajátékok, a falhoz csapódó sportszerek következtében megbomlott a falazat vakolata, a tetőszerkezet javítása ismét elmaradt, az épület beázott.

Egyre sürgetőbbé vált, hogy Tiszaörsnek lépnie kell.

1976. decemberében a község vezetői és a helyi tsz vezetői összeültek.

Közös véleményük alakult ki: Tiszaörsön méltóbb otthon kell a kultúrának.

A klubkönyvtárban ebben az időszakban alakultak a különféle közösségek. A Veres Péter Nyugdíjas Klubnak olyan sok tagja volt, hogy a társas rendezvényeken nem tudták elhelyezni a résztvevőket.

Ekkor alakult meg a nőklub, a nőklubon belül az asszonykórus. A téli estéken megrendezett műsoros estjükre annyian voltak kíváncsiak, hogy még a klubszobában is kellett székeket biztosítani.

A szülők igényelték a hangszeres zeneoktatás bevezetését, valamint az angol idegen nyelv oktatásának megkezdését.

Tehát jogos volt a megfogalmazott kérés, de mindennek helyszínt kellett biztosítani.

Ezért is tetszett a tiszaörsieknek a tsz kezdeményezése.

 

A tsz vezetői felajánlották a tulajdonukban álló, a község központi részén található, kétszintes, hatalmas területű, műszakilag stabil állapotban lévő, az 1700-as évek végén épült magtárt.

A megbeszélés részvevői megtekintették az épületet, úgy látták, hogy az épületben elfér egy 300-350 főt befogadó nagyterem, több klubszoba, tanácskozó, kiállító terem, étterem, presszó, valamint a könyvtár.

Műszaki szakemberek, tervezők érkeztek. Bebizonyosodott, hogy épület szerkezetileg és statikailag megfelelő állapotban van.

A tervezők hosszabb távra gondoltak.

A magtárt körülvevő területet alkalmasnak találták sportlétesítmény kialakítására. Olyan tervet készítettek, hogy a leendő sportpályán öltöző, mosdó létesüljön, melynek tetején a sportrendezvények nézői, látogatói biztonságosan foglaljanak helyet.

A pincerészben tervezték az éttermet, a presszót, a mosdókat.

A földszinten helyezték el nagytermet, a színpadot, az öltözőket.

Az emeleten a klubszobákat, a tanácskozótermet, kiállítótermet.

A terv elkészült, melyet a község vezető bemutatták a falu lakosságának. Természetesen mindenki kitörő örömmel szemlélte, nézegette a terveket.

A tsz vállalta a kivitelezést, és az építési költségekhez jelentős összeggel járult volna hozzá.

A kivitelezéshez több 10 millió forintra lett volna szükség, az átalakítás megkezdéséhez az anyagi fedezet nem áll sem akkor, sem később rendelkezésre.

A tsz vállalta, hogy 1979/80-ra végez a munkálatokkal.

A Pár Nádor és Nagy István által készített tervek, a költségvetés az akkori tanács irattárába került, reméljük, az utókor számára meg is maradt.

Miért is nem készült el a megálmodott terv szerinti intézmény komplexum?

„A gazdasági körülmények közbeszóltak.  Azt az építkezést, — ami két évvel ezelőtt, józan számítások szerint, 17.5 millió forintból kivitelezhető lett volna, — a tavaly meghirdetett versenytárgyalás résztvevői (építővállalatok) sokkal, de sokkal többre taksálták, a legalacsonyabb ajánlat is úgy 24—25 millió forint körül „mozgott”. (Nem mellesleg jegyezzük meg, hogy az intézmény későbbi fenntartási költségei sem a tervezés időszakának árai szerint alakultak volna.)
Így tehát akár eredményt is hirdethetnénk: egy
(szép) álomból nem lesz valóság!

 Csakhogy erről szó sincs: Tiszaörsön az összegyűjtött, tervezett, szervezett pénzből a régi művelődési otthon helyén, voltaképpen rekonstrukciós beruházás keretében épül az új 600 négyzetméter alapterületű művelődési ház. Lesz benne minden olyan helyiség, amire egy Tiszaörs nagyságú település közművelődési intézményében szükség van — moziterem, kiállításra, közösségi együtt- létre alkalmas klubok, szobák. Mindez várhatóan 14 millió forintba kerül.

A kivitelezést, a tiszafüredi költségvetési üzem vállalta. Hogy érzékeltessük, milyen társadalmi érdeklődés kíséri az építkezést, egy fontos adat: nem kevesebb, mint
2,5 millió forint társadalmi munkát (jó része lakossági) kalkulálhattak a költségvetésbe. (Láttuk a helyi nyugdíjas klub tagjait az alap ásásakor, a tereprendezéskor serénykedni.)
Mindent összevetve: megfontoltan döntöttek a tiszaörsiek — a művelődési házra égetően szükség van. Hogy mi lesz a sorsa a műemlék szépségű magtárnak? Térjünk vissza a bevezető mondathoz: hátha másképp változnak az idők... „ / a korabeli Néplaból!/

A tiszaörseik az építkezés két éve alatt sem maradtak rendezvények nélkül.

Az iskola főépületének nagyméretű tantermeiben zajlottak az ismeretterjesztő rendezvények, ott rendezték meg a kiállításokat,

A mozi vetítéseket is ott tartották, a hangszeres zeneoktatásnak is megfelelő helyszínnek bizonyult az iskola.

A Tiszaörsi ÁMSZ pontosan ebben az időszakban kapott felügyeleti vizsgálatot. A jegyzőkönyvben kiválóra értékelték a közművelődési intézményegység munkáját.

A művelődési ház építése gyors tempóban haladt, a kivitelezők hatalmas munkatempót diktáltak.

1997 tavaszára tető alá került az épület, a vakolások, a burkolások is gyors ütemben készültek.

Az akkorára Általános Művelődési Központtá alakult intézmény vezetői meghirdették a művelődési ház igazgatói állást.

Az eddig szinte évente, kétévente változó vezetői beosztásra több mint 10 pályázat érkezett.

A tanács elnöke és az ÁMK igazgatója személyesen kereste fel az esélyes pályázókat.

Majd a tanács VB tagjai meghallgatták a pályázókat, hogy milyen elképzelések szerint vezetik majd az új intézményt.

Végül ketten maradtak, s a tanácsülésnek kellett eldönteni, hogy ki lesz az intézmény új vezetője.

A kinevezett vezetőnek azonnal hozzá kellett kezdenie az létesítmény berendezéséhez szükséges bútorok és egyéb felszerelések megrendeléséhez. Körültekintőnek kellett lenni,, hogy a megvásárolandó tárgyak esztétikusak, praktikusak legyenek.

A tiszaörsiek nívós, színvonalas ünnepség megtervezésével készültek a művelődési ház átadásra.

Tiszaörsön még eddig sohasem hallott katonai zenészek hivogatták az ünnepségre a község lakóit.

 „Délután az új kulturális létesítmény bejárata előtt Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője mondott rövid beszédet. Meleg szavakkal méltatta a tiszaörsiek összefogását, áldozatos munkáját. „Külön öröm a gyarapodás egy ország, s még nagyobb egy település életében — mondotta Kormos Sándor. Tiszteletreméltó a művelődési ház létrejötte, de az épület nem lehet cél. csupán eszköz. Eszköz a szellemi gyarapodáshoz, a szebb, boldogabb élethez. „
A nemzetiszínű szalag átvágása után a színházteremben gyűlt össze Tiszaörs lakossága. A vendégeket Bordás Imre tanácselnök köszöntötte közöttük Ürmössy Ildikót, a megyei tanács' elnökhelyettesét, Kormos Sándort és Fodor Pétert, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőit, Vincze Sándort, Boros Lajost és Misurák Dénest, a megyei tanács osztályvezetőit, valamint Dobrosi Györgyöt, a Tiszafüredi Városi Pártbizottság titkárát. Ezután Ürmössy Ildikó tartott ünnepi beszédet. A megyei takács elnökhelyettese többek között arról szólt, hogy napjainkban, amikor csökkennek a beruházások, amikor elsősorban a gazdaság problémái foglalkoztatják az állampolgárokat, sokszorosan tiszteletreméltó az a céltudatos, kitartó munka, amellyel ennek a háznak az építésén fáradoztak. A tiszaörsiek nem feledkeztek meg arról, hogy a kultúra — igaz lassan, hosszútávon — de visszaadja a befektetett energiát, pénzt. — Kívánom, hogy a szakemberek a lakosság igényeire alapozottan, színes programokkal töltsék meg e ház falait, s Tiszaörs lakossága otthon érezze magát ebben a szép létesítményben, használja ki a sok fáradtsággal épített ház lehetőségeit — fejezte be beszédét Ürmössy Ildikó.
Az avatási ünnepség befejezéseképp Fodor Péter kitüntetéseket adott át a művelődési ház építésében kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. A Társadalmi Munkáért kitüntető plakett arany fokozatát a Tiszafüredi Városi Tanács Költség- vetési Üzemének kollektívája kapta, a Szocialista Kultúráért kitüntetést Kocsis Mihály, a községi tanács titkára vehette át. Kiváló Munkáért kitüntetésben Oláh József, a Tiszafüredi Városi Tanács Költségvetési Üzemének kőműves brigád- vezetője részesült. Többen megkapták a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvény arany, ezüst és bronz fokozatát, illetve a kivitelezési munkálatokért hatan részesültek pénzjutalomban.
Ezt követően a község apraja-nagyja megtekintette lakóhelye új kulturális központját, amelyet a Szotév tervei alapján a Tiszafüredi Városi Tanács Költségvetési Üzeme épített. A kivitelezést országos és megyei szervek támogatták anyagilag, de sok-sok társadalmi munkát végeztek a község intézményei és lakói is. A külső és belső megjelenésében egyaránt tetszetős létesítmény mintegy 16 miliő forintba került, I 650 négyzetméteren fogadja a kulturálódni vágyókat. Az épületben helyet kapott egy tágas, erkélyes színházterem, 12 ezer kötetet számláló könyvtár, kamaraterem, klubszoba, vetítőterem és büfé.
Tiszaörs történetének legnagyobb beruházása készült el, a művelődési házat 1987. szeptember 25-én, pénteken délután 15 órakor átadták rendeltetésének.” / A Néplap cikkéből/

A művelődési ház folyamatos működtetéséhez szükséges anyagi forrásokat a fenntartó biztosította. A költségvetésben rendelkezésre álló pénzösszegből és az intézmény saját bevételéből nívós, szórakoztató rendezvényeket szervezett, a környékbeli településekről is érkeztek a műsoros, táncos estékre.

A fiatalok részére szervezett programok is népszerűek voltak.

A Káposztásbárány Fesztivál, a Házi disznótoros rendezvény is megmozdította község lakosságát, sőt a környékbeli településekről is sokan voltak kíváncsiak ezekre a programokra.

Bordás Imre tanácselnök, majd polgármester, Hatta József művelődési ház igazgató és polgármester elévülhetetlen érdemeket szereztek Tiszaörs művelődése tárgyi feltételeinek biztosításában, működtetésében, a programok szervezésében..

A z ország gazdasági nehézségei és a művelődési házat és könyvtárat irányítókban történt változások kedvezőtlenül érintették az intézményt.

Folyamatosan csökkent a művelődési ház és könyvtár tartalmi működtetésére fordítható összeg.

A könyvtárat, a művelődési házat takarékoskodási céllal az iskolába költöztették, ahol a nagytermi funkciókat a tornaterembe helyezték.

A művelődési házban a közelmúltban végrehajtották a 30 éves épület teljes felújítását, a szigetelési munkálatokat is elvégezték.

A közművelődési egység visszaköltözött régi helyére.

A 6. alkalommal megrendezett Veterán Járművek Találkozója és Gasztronómiai Fesztivál, a Boróka Bagázs táncosai, a Dalkör, a Nőklub, a Nyugdíjasok Klubja és más rendezvények köszöntik Tiszaörs lakosságával együtt a 30. születésnapját ünneplő MŰVELŐDÉSI HÁZAT!

Alázattal végeztem 1975-97 közötti években Tiszaörsön, Tiszaigaron, Nagyivánon a művelődési intézményekben rám bízott feladatokat, megtiszteltetéssel és köszönettel fogadtam, hogy 2006- 2010 években visszatérhettem és maradék erőmmel még valamit tehettem Tiszaörsért.

 

Forrás:

 

-          A Tiszaörsi Népház Kezelési Szabályzata 1931 / A szabályzat másolata a Tiszaörsi Katolikus Egyház Plébániájának irattárából került hozzám 2011-ben Sinka Csaba segítségével/

-          Tiszaörs Község Elöljáróságának iratai a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei levéltárban 1945-1950 évek között

-          Bordás Imre Tiszaörs volt tanácselnökének és polgármesterének fotói

-          A Néplap 1976. dec.23-i cikke az 5. oldalról: A tsz tette az első lépést

-          Néplap 1986. aug. 22. 8. oldal Tiszaörsön megszépül a művelődési ház

-          Néplap 1986. szept. 10.  5. oldal Terv és valóság Új közművelődési egység épül Tiszaörsön

-          Néplap 1987. szeptember 26. 7. oldal Művelődési házat avattak Tiszaörsön

-          A Tiszafüredi Városi Könyvtár archívumából kaptuk az 1987. szept. 25-27. napokra szóló meghívót

-          A Tiszaörsi Művelődési Ház fotógyűjteményéből

-          Saját fotógyűjteményemből

-          Az emlékezés készítőjének feljegyzéseiből

 

Tiszaörs, 2017. szeptemberében

 

 

FOTÓK

 

Tiszaörs klubkönyvtára egy 1967-ben készített képeslapon / felső sor, jobbra/

Tiszaörs klubkönyvtára egy 1967-ben készített képeslapon / felső sor, jobbra/

Nőklubos műsoros est a régi klubkönyvtár tornaszobává alakított termében. A fala mentén a bordásfal, a fűtést légbefúvós szenes kályhával biztosították/. /Bordás Imre volt tanácselnök, polgármester albumából/

Nőklubos műsoros est a régi klubkönyvtár tornaszobává alakított termében. A fala mentén a bordásfal, a fűtést légbefúvós szenes kályhával biztosították/. /Bordás Imre volt tanácselnök, polgármester albumából/

Néplap 1986. szept. 10.

Már állnak a művelődési ház falai

A művelődési ház ünnepélyes átadási ünnepségén az elnökség tagjai a színpadon. /Balra Bordás Imre tanácselnök, akitől ezt a fotót kaptuk, köszöntőjét mondja/.

 

 

Az 1987. szept. 25-27. átadó ünnepségre a meghívó a Tiszafüredi Városi Könyvtár archívumából

A Tiszaörsi Művelődési Ház Tiszaörs képeslapján / lent, jobbra/

Néplap 1987. szeptember 26.

A művelődési ház avatása

 

Elszármazottak találkozójának a résztvevői 1987. szeptember 26-án

 

 

Bordás Imre tanácselnök elismeréseket ad át / Háttérben a Tiszafüredi Pedagógusok kórusa/