Hosszúné Kuglics Erzsébet tanító

Hosszú Jánosné Kuglics Erzsébet 1866-ban született Baján. Tiszaörsre 1896-ban került és 1926-ig tanította a falu gyermekeit. A ma élő felnőttek sem emlékeznek rá! De nekem még szerencsém volt, egykori volt tanítványaival idősödő korukban még sikerült beszélnem, sokat meséltek Kuglics Erzsébet tanítónőről, akit a tiszaörsiek kisasszonynak szólítottak.
Főleg kegyetlenségbe hajló szigora maradt meg egykori adatközlőimben. Elmesélték, hogy a rendbontó gyermekeket, legyen az lány vagy fiú, a két lába szára közé szorítva fenekelte el a nádpálcájával.
Állítólag egy fiú meg is harapta a lába szárát, amiért újabb szigorú verést kapott. Olyan változat is megmaradt az emlékezetükben, hogy a fiú a sapkájába gombostűt helyezett, a kisasszony vádliját megszúrta. Hogy mi volt az igazság, ma már pontosan nem tudjuk. De nem lehetett könnyű az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején sem tiszaörsi tanítónak lenni! Hatalmas gyermeklétszámot kellett egyidőben tanítani egy-egy tanítónak.

Hosszúné Kuglics Erzsébet a második-harmadik osztályosokban tanított.
A II-III. osztályok létszáma Kuglics Erzsébet tiszaörsi működésekor:
1902: 76
1910: 135
1912: 136
1913: 126
1917: 137
1919: 104 tanuló /1/

S mindezt egy tanító! Egy időben! Egy tanterembe bezsúfolva! Nem is csoda, hogy a kisasszonynak, ha meg akarta tanítani a gyerekeket, fegyelemre volt szüksége, s előkerült a nádpálca, mely a rendteremtés egyik eszközeként szolgált.
A fenti statisztika sok mindent mond: felveti a minőség és a hatékonyság problémáját. Annyi azonban biztos: egykori adatközlőim mindegyike megtanult írni,olvasni, tudta az egyszeregyet, s emlékeztek az akkori iskolában tanult versekre, sőt el is mondták nekem. (Muliter Andorné, Jobbágy Kálmán, Bendő Gyula, Smigura Kálmán - egykori szomszédjaim).
Hosszú Jánosné Kuglics Erzsébet a község akkori vezető előtt feltárta iskolája zsúfoltságát, előadta, hogy a sok gyermek egy időben történő tanítása nem jó sem a gyermek, sem a szülő, sem a tanító számára, kérte a negyedik tanítói álláshely betöltését. Az Iskolaszékhez fordult, ahonnan nem kapott hatékony segítséget, ezért a Heves Megyei Főispánhoz fordult, akik a panaszos levelét a Királyi Tanfelügyelőséghez adták át. Az eddig Tiszaörsön sem ismert, egykori levelezési anyag másolatát most idehoztam.
Íme:

Kuglics Erzsébet Tanfelügyelőséghez írott levele visszajutott Tiszaörshöz, az Iskolaszékhez. Bizonyára nem örültek neki, nem dicsérték meg ezért a levélért. Törcsváry plébános úr összehívta az iskolaszéket, ahol jegyzőkönyvben rögzítették az iskolaszék álláspontját és intézkedését.

Az Iskolaszék jegyzőkönyvét Erdélyi Ferenc kántortanító készítette. A jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy az újabb tanítói állás betöltéséhez nincs meg a szükséges anyagi fedezet, s azt is, hogy az iskolaszék ebben az ügyben már hozott támogatási határozatot, s azt, hogy milyen eddigi írásbeli előzmények születtek az ügyben. A jegyzőkönyvből megismerjük az 1911. év tiszaörsi iskolaszékének vezetőjét, valamint az iskola fenntartási kiadásait is.

Az iskola ügye melletti bátor kiállásáról kevesen tudhattak Tiszaörsön, de annál többen ismerték emberszeretetét, önzetlen áldozatvállalását. Hosszú János volt a férje, aki a környékbeli településeken Tiszafüred székhellyel látott el finánci munkát. Lengyel Ignácék házában éltek, akikkel szoros baráti kapcsolatot létesítettek. (Lengyel Ignác egykori házából alakították ki a MÁRVÁNY ABC-t). /2/
Ugyanakkor Erdélyi Ferenc kántortanító családjával is bensőséges kapcsolatban éltek. Amikor Erdélyi Ferenc felesége súlyos betegséget kapott, azok kétéves lányát, Paulát, akinek keresztanyja is volt, örökös gyermekként magához vette, s neveléséről, taníttatásáról, s későbbi férjhezmeneteléről gondoskodott.
Kuglics Erzsébet 1926-ban ment nyugdíjba. Idős korában nevelt lánya gondozta, ápolta, így adva vissza azt a sok szeretetet, törődést, gondoskodást, amit gyermekként és fiatal lányként tőle kapott. 1931. március 3-án halt meg. A tiszaörsi Kápolnás temetőben alussza örökös álmát.

Erdélyi Paulából, a későbbi Horváth Béláné, a tiszaörsiek által Pötyi néniként szólított nevelt lányból Tiszaörs egyik ismert, kedvelt tanítónője lett, akinek életútját a III. részben írom meg.

Felhasznált irodalom:
1. Tiszaörs – tanulmányok a falu múltjából. Szerkesztette: Szabó István Debrecen, 1972. Szabó Antal: Fejezetek Tiszaörs oktatástörténetéből 1919-ig.
2.  Horváth Pál: 260 éves a tiszaörsi oktatás c. tanulmánya és kiállítási anyaga.

Tiszaörs, 2011. október második fele

Hajnal Imre