Gólya Antalné (Szabó Erzsébet)

  • Nyomtatás
  • E-mail

GÓLYA ANTALNÉ (Szabó Erzsébet)
tiszaörsi grilltorta-készítő, pingáló és falfestő asszony

Gólya Antalné – Szabó Erzsébet Kócspusztán, a Kistárkányi tanyán született 1920-ban. Szülei földműveléssel foglalkoztak. Szabó Erzsébet az elemi iskolai tanulmányait a Górés tanyai iskolában végezte.
Két testvérével, Lászlóval és Bélával élte a tanyasi gyerekek mindennapi, szokásos életét. Mint lány, segített édesanyjának a házkörüli munkák végzésében, az állatokat felügyelte, legeltette, kapálta a kukoricát és egyéb növényeket.
Közben Tiszaörsön Gólya Antal felesége, Radics Anna meghalt, árván maradt egy gyermekével, a szintén Gólya Antal nevet viselő fiával. A tiszaörsi Hirtelen István ajánlotta neki a Kócspusztán élő Szabó Erzsébetet. A kócsi búcsú (aug.20.) jó alkalom volt a találkozásra, az ismerekedésre. Megismerték, megszerették egymást, 1942-ben házasságot kötöttek, s Tiszaörsre, az Alvég egyik házába költöztek, ami a Gólya család tulajdona volt.

Tanult szakmája akkoriban kevés fiatalnak volt, így Gólya Antalné a háziasszonyi teendői mellett a faluban felvállalta a lakások meszelését. Olyan szépen és tisztán dolgozott, hogy egyre többen biztatták, az akkor divatossá vált hengermintával is díszítse a bemeszelt lakások falát.
Tiszafüreden, Királyfiné boltjában vásárolt egy hengert és egy mintát, hazatérve saját lakásában kipróbálta. A nézelődő szomszédoknak, ismerősöknek is tetszett a pingálás és egyre többen kérték, hogy az ő lakásuk falát is mintázza ki.
Ahányszor Füredre utazott, mindig betért Királyfiné boltjába, ahol újabb hengereket vásárolt. Ott hallotta és ajánlották neki a kemény papírból kivágott mintát, amit a falra és a mennyezetre elhelyezve festékbe mártott ecsettel (ruhadarabbal) bevonnak és virágok, különféle díszítő elemek teszik látványossá a lakást.

Egy virágmotívum, amit bizonyára Bözsi néni is használhatott:


Bözsi néni a lakások pingálását, festését nyugdíjas koráig végezte, bár Tiszaörsön egyre több festő-mázoló szakmunkás élt, az idősebbek mégis őt hívták a szobáik, konyháik belsejének szépítésére.

Gólya Antalné szeretett mindent kipróbálni, az új dolgok megismerésértől sem zárkózott el. Az utcájukban lakó Morvai Márton szűcsmesterhez is gyakran betért, s figyelte a mester munkáját, s érdeklődött a munkafolyamatokról, a szükséges kellékekről.
Egyszer, Morvaiéktól hazatérve férjétől kérdezte, hány birka bőr van besózva a portán (hiszen évente több alkalommal vágtak juhot a család ellátására). Férjével minden birkabőrt előhozatott, s a hallottak alapján készítette, fehérítette a bundákat, majd varrt belőle a család tagjainak bekecset, kabátot. A nevelt fia elmondása szerint nem volt olyan csinos, mint a szűcs által készített, de a célnak megfelelt.

Nagy Juli néni élettörténetének bemutatásakor említettem, hogy Tiszaörsön, az Alvégen több égetett torta készítéséhez értő asszony is lakott. Persze, hogy Bözsi néni figyelmét ez sem kerülte el, megnézte, megfigyelte a munkafolyamatot.
Egyszer Egyekre voltak hivatalosak egy lakodalomba. Elhatározta, hogy ő is készít egy égetett, perkelt tortát, s azt egy másik torta és apró sütemények társaságában magával viszi. Férjét megbízta a diótörési feladatokkal, majd a dió feldarabolásával. A megolvasztott cukorba a darabos diót belekeverte, megzsírozott nyújtó deszkán és megzsírozott nyújtófával elkészült az első Karostortának nevezett alkotás, amihez különös mintákat még nem használt, egy lábas volt a „minta” és csíkokból tekert mintával vette körbe és cukormázzal díszítette. A környékbeliek megnézték a lakodalomba készült „mintadarabot, tetszett nekik, s egyre többen kérték, hogy ünnepi alkalmakra, lakodalmakra nekik és készítsen.

Állandóan újabb és újabb mintákat keresett. Megvásárolta a boltokban abban az időben porcelánból készített őz, nyúl, malac, bárány figurákat, s kipróbálta azokat. A Pesten élő rokonokat és ismerősöket is megbízta, hogyha a pesti boltokban, ha látnak valamilyen formának felhasználható figurát, vásárolják meg. Készült templom, virágkosár, korona, lovas kocsi hordóval, boros üveg poharakkal és sok más…
Addig kísérletezett, míg a forma segítségével nem sikerült elkészítenie a tervezett tortát.

 

 

 

Mindez gyorsaságot, nagy kézügyességet igényelt. Vigyáznia kellett, hogy az alapanyag meg ne dermedjen, állandóan a kellő hőmérsékleten legyen, ezért egy öntött vasból készült lábast használt, amiben nem hűlt ki olyan hamar a cukorban megperkelt darabos dió.
Sokszor okozott konfliktust, hogy a férjre maradt a diótörés és a darabolás. Egyszer a férj előhozta a diódarálót, s amikor Bözsi néni nem látta, gyorsan ledarálta a tortához előkészített diót. Lett aztán ebből vita, de Anti bácsi erősködött, hogy próbálja csak ki,ugyanolyan jó, talán még jobb is az édesség a darált dióval…
Valóban, jól sikerült, s ettől kezdve Bözsi néni is és a környékbeli tortakészítők is darált diót használtak.

Bözsi néni égetett tortái nemcsak Örsön és környékén váltak ismertté, hanem az egész országban. Alig győzött eleget tenni a megrendeléseknek. A községben az óvodai és iskolai rendezvények tombola-díjaiként is Bözsi néni tortáit is sorsolták nyereményként.

Bözsi néni élt halt a családjáért. Az otthoni, a festői és tortakészítői munkája mellett Tiszaörsön az 1950-es évek végétől az 1990-es évek kezdetéig tanácstag volt, illetve községi vöröskeresztes titkári feladatokat is ellátta becsülettel és felelősséggel.


A fényképen a kisfiú Gólya László. Mögöttük ül Gólya Antal és Gólya Antalné. Hátul: Bözsi néni édesanyja és nevelt fia, Gólya Antal.

 



Közben a családi életükben is történt egy és más. Bözsi néni édesanyja Kócsról hozzájuk költözött, s megszületett fiuk, László, aki Örsön járt iskolában, majd Makón tanult szakmát. Az örsi gépállomáson traktorosként kezdte, két év után a Tiszafüredi Hámán Kató tsz-ben helyezkedett el. Barátjával vendégmunkásként az akkori NDK-ba mentek, s utána már csak vendégként tért vissza a szülői házba. A két Németorszság egyesülése után egy német mezőgazdasági üzemben főgépész lett, majd saját műhelyt nyitott. Nyugdíjba vonulása után gyakran van itthon Tiszaörsön, de Németországba is időnként visszatér.
Bözsi néni nevelt fia, Antal Tiszaigaron él, nyugdíjas.

Gólya Antal 1986-ban, felesége, Bözsi néni 1998-ban halt meg. A tiszaörsi új temetőben alusszák álmukat, s pihenik ki életük fáradtságos munkáját.

Végül:

Bözsi néni legtöbbször csak a férjét vonta be segítőül a grillázstorták készítésébe, legfeljebb testvérének a felesége segített időnként. Betegsége kezdetén Dániel Zoltánné (Tiszaigaron lakik) kereste fel, többször elmesélte neki a grillázs készítését, de a gyakorlatban már nem tudta neki megmutatni. A formák egy részét Bözsi néni Pannikának adta (nyúl, malac), aki saját maga próbálgatta, kisérletezte ki a torták készítését. Olyan eredményesen, hogy versenyeken is indult, ahol kimagasló sikereket ért el.

Pannika és az egyik tortája:



Pannika tortái mostanság elkerülnek Tiszaörsre is.


Tiszaörs, 2011. szeptemberében

Hajnal Imre

 

Belépés

MűKISZK Tiszaörs
5362 Tiszaörs, Kossuth út 3.
 
 

Aktuális Programok

No current events.